Elég kevés figyelmet kapott a hír, de már több szakértő érvel amelett, hogy a Covid-vírus, amelynek idáig világszerte 6.4 millió halálos áldozata van, egy amerikai biológiai fegyver labor terméke, és nem, mint azt sokan állították korábban, egy állati eredetű vírus amely átterjedt emberekre Kínában.  Az is nyílt kérdés, hogy a vírus véletlenül szabadult el, vagy esetleg az amerikai kormányokban jelenlévő szélsőséges elemek szándékos műve.

Az amerikai Columbia egyetem professzora, Jeffrey Sachs, már több alkalommal nyiltkozott, hogy a Covid vírus eredetével kapcsolatban fontos lenne kivizsgálni amerikai laborokat és intézményeket. Sachs a Lancet nevű angol orvostudományi szaklap azon bizottságának elnöke, melyet azzal a céllal hoztak létre, hogy járjon utána a Covid vírus eredetének. Neil Harrison társszerzővel írt egy cikket az amerikai tudományos folyóiratban, a Proceeding of the National Academy of Sciencesben, amelyben több amerikai intézményt megneveznek amelyeket mindenképen ki kell vizsgálni a Covid eredetének feltárásának érdekében.

A Harrison-Sachs cikk említi a már korábban több helyen meggyanusított Wuhan Institute of Virology-t (WIV), de hangsúlyozzák, hogy a Coviddal kapcsolatos kutatások az USA-ban már jóval régebben folynak. A kollaboratív kutatásban igen nagy szerepe van az amerikai kormánynak, olyan intézményeken keresztül, mint a National Institute of Health (NIH), Defense Threat Reduction Agency (DTRA), US Agency for International Development (USAID), melyek a kutatásokat finanszírozták. Amerikai részről a kutatások több intézményben folytak egyszerre: érintett az EcoHealth Aliiance, a University of North Carolina, a University of California Davis. A kutatás során a vírusmintákat Kínában és Dél-Ázsiában gyüjtötték össze, viszont a vírus genetikai kódjának megfejtése és a további génmanipulációk már az amerikai laborokban is történtek. Mivel a részletek nem kerültek nyilvánosságra, egyelőre nem tudható, hogy a kutatásoknak mekkora része folyt az USÁ-ban, és mekkora Kínában. Az NIH máig tagadja, hogy az általa finanszírozott kutatások alkalmasok lettek volna a Covid vírus laboratóriumi létrehozására vagy szaporítására, de az állításukat nem lehet cáfolni vagy igazolni, ugyanis a releváns adatokat titkosították. Ennek ellenére, kiszivárogtak olyan információk (melyekre Harriso és Sachs hivatkozik), amelyek arról tanuskodnak, hogy amerikai laborokban ilyen irányú kutatás, és lehetséges, hogy a levegőn keresztük terjedő vírust kapta meg egy alkalmazott.

A cikkből érdemes továbbá kiemelni, hogy a járványt okozó SARS-CoV-2 vírus tartalmaz egy úgynevezett furin hasítóhelyet (FHH), amely ugyan más koronavírusban is található, de nem található a koronavírusok azon alcsoportjában amelyekbe a Sars-CoV-2 tartozik (pl. nem található a SARS-CoV-1-ben). Ez az FHH jelentősen növeli a SARS-CoV-2 patogenitását és a vírus terjedését is gyorsítja. Harrison és Sachs szeretne választ kapni arra a kérdésre, hogy ez az FHH mesterségesen, azaz génmanipuláció útján került-e a SARS-CoV-2 vírusba. További érdekesség, ami magyarázatot igényel, hogy a fent említett FHH genetikai szekvencia azonos egy olyan szekvenciával, amelyet a Moderna cég három évvel a járvány előtt szabadalmaztatott (2016 Februárjában).

Az ismert tényeknek megfelel egy olyan értelmezés is, miszerint a SARS-Covid-2 egy amerikai biológiai fegyver, amelyet Kínának szántak.  Az amerikai intézményeknek a kínai kollaborációra két okból volt szükségük. Egyrészt, hogy bizonyos vírusokból mintákat gyüjtsenek, másrészt pedig, hogy a járvány elterjedése közben mutogathassanak a vuhani laborra.

Ron Unz amerikai újságíró egy érdekes összehasonlítást közöl a SARS-CoV-2 vírussal kapcsolatban. A járványt összehasonlítja a Csernobilban történt katasztrófával. Lehet úgy érvelni, hogy a csernobili baleset egy korszakot zárt le: 2006-ban maga Gorbacsov nyilatkozta, hogy "lehet, hogy a csernobili baleset volt a Szovjetunió összeomlásának igazi oka". A baleseten keresztül a világ betekintést nyert a szovjet rendszer életképtelenségébe, és, bár a rendszer valószínűleg így is úgy is összeomlott volna, a baleset valószínűleg
katalizátorként hatott.

Hány áldozata volt a robbanásnak? Az erről szóló komprehenzív wikipedia cikk szerint közvetlenül a robbanásban két alkalmazott vesztette életét, és kettő súlyos égési sebeket szenvedett. Az ott lévő alkalmzottak közül 134 került kórházba sugárzás szindróma miatt, ebből az eseményt követő hónapokban 28 ember halt meg, a rá következő
tíz éven belül további 14. Későbbi tanulmányok szerint a Szovjetunió és utódállamain belül a halálos áldozatok száma 4000 lehet, míg Európaszerte további 16000.

Ezzel szemben, a Covid által okozott halálesetek száma, az Egészségügyi Világszervezet szerint (WHO) 15 millió, amelyben nem csak a vírus okozta halálesetek, de a következmények okozta halálesetek is benne vannak, de az Economist 20 millió halálesetről beszél. További következmények, amelyek a fenti számokban nem szerepelnek, a gazdasági mutatók jelentős csökkenése világszerte.

Borítékolható, hogy a Covid következményei egy ezres faktorral túltesznek, a csernobili balesetéin.

De ha az is kiderül, hogy a Covid járvány nem baleset volt, hanem egy biofegyver alkalmazása akkor a különbség a két esemény között nem csak mennyiségi.

Források:

https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.2202769119

https://www.dailymail.co.uk/news/article-10542309/Fresh-lab-leak-fears-study-finds-genetic-code-Covids-spike-protein-linked-Moderna-patent.html

https://www.unz.com/runz/a-thousand-times-greater-than-the-chernobyl-nuclear-disaster/