A SIPRI intézet a Áprilisban hozta nyilvánosságra a katonai jellegű
kiadásokról készített felmérését. A felmérés adatokat közöl arról,
hogy az ilyen kiadások hogy változtak az utóbbi évtizedekben globális
viszonylatban, összehasonlítja a lista vezetőit, valamint a világ
különböző régióit is egymással. A intézet 1949 óta végez és közöl
ilyen felméréseket. Részletesebb információ található a SIPRI
Military Expenditure Database-en.
A globális katonai kiadások mértéke 2021-ben előszőr meghaladta a két
trillió dollárt (2.1 trillió dollárnál tart). A listát a következő
öt ország vezeti: USA, Kína, India, az Egyesült Királyság és
Oroszország. Ezek együtt a kiadások 62 százalékát adják, csak az USA
és Kína ketten az 52 százalékát (az USA egyedül 38 százalékát). Kína
katonai kiadásai az utóbbi 27 év minden egyes évében növekedtek, és
elérték a 293 milliárd dollárt. 2021 a harmadik év amelyben
Oroszország katonai kiadásai növekednek, 65.9 milliárd dollárnál
tartanak, amely az orosz GDP 4.1 százalékának felel meg. 2021-ben a
katonai kiadások a világ öt régiója közül háromban növekedtek. Az
Ázsia-Oceánia régióban 3.5 százalék, Európában 3 százalék, míg
Afrikában 1.2 százalék a növekedés mértéke. Az egész világ katonai
kiadása 2021-ben a világ GDP-jének 2.2 százaléka volt, 0.1 százalékkal
kevesebb mint 2020-ban. 2020-ban és 2021-ben az államok
átlagosan költségvetésük 5.9 százalékát fordították a hadseregükre.
A világ katonai kiadásainak 15 listavezető országa 1717 milliárd
dollárt költ a hadseregére, amely a Föld összes országának kiadásának
81 százaléka. Míg a lista két vezető tagja az USA és Kína, történtek
figyelemre méltó változások a további helyezésekben is. Az Egyesült Királyság és
Franciaország mindketten két helyezéssel léptek előbbre, így a
negyedik és a hatodik helyre kerültek 2021-ben. Szaud-Arábia katonai
büdzséjét 17 százalékkal csökkentette, így elvesztette negyedik
helyezését, miközben Irán költekezését 11 százalékkal növelte, így a
felmérések kezdete óta előszőr, Irán az első 15 között van.
Az USA katonai költekezése 2021-ben 801 milliárd dollár volt, amely
egy nominális 2.9 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest, de
valós értékben számolva egy 1.4 százalékkal csökkent (a különbséget a
növekvő inflációval lehet magyarázni). A harci jellegű kutatások és
fejlesztésekre szánt költségek az USA-ban 2020-ról 2021-re növekedtek,
ha nominális értékben számoljuk, viszont a valós értékben, amely
kiküszöböli az infláció hatását, 1.2 százalékkal csökkentek.
2012-től, viszont, az ilyen jellegű költségek az USA-ban, valós
értékben, 24 százalékkal növekedtek. Érdekesség, hogy a fegyverek
beszerzésére költött összeg az USÁ-ban 2012 óta 6.4 százalékkal (2020
és 2021 között 5.4 százalékkal) csökkent. Vaószínű, hogy az USA a
katonai büdzséjét inkább kutatásra és fejlesztésre költi, nem annyira
a már gyártott fegyverek vásárlására. A nukleáris jellegű fegyverekre
fordított költségek növekedtek a leginkább 2021-ben, mert az USA a
nukleáris fegyverarzenálját modernizálni szeretné. Érdemes azt is
megjegyezni, hogy az USA 2001-ben kezdődött afganisztáni katonai
jelenléte 2021-ben ért véget, és ebben a két évtizedben 85 milliárd
dollárral támogatták az Afgán Nemzeti Biztonsági Erőket.
Kína a lista második helyezettje, és 2021-es katonai költségvetése 293
milliárd dollár, mely 2020-hoz képest 4.7, 2012-höz képest 72
százalékos növekedést jelent. A SIPRI adatbázis szerint ezzel Kína
produkálta a katonai kiadások leghosszabb egybefüggő növekedését (27
év). Mivel 2021-ben Kína GDP-je 8.4 százalékkal nőtt, a katonai
kiadások GDP aránya (1.7 százalék) 0.1 százalékkal csökkent. Kína is
elsősorban kutatásra és fejlesztésre fordítja ezt a pénzt, pl. az
űrben való fegyverkezésre, a nukleáris elrettentésre, valamint a
légierők és a haditengerészet modernizálására.
Oroszország katonai kiadásai az elmúlt három évben (2021 évig
bezárólag) növekedtek. 2021-ben a növekedés 2.8 százalékos volt,
amely részben az olajárak növekedésének köszönhető. Így 2021 éves évi
kiadások 65.9 milliárd dollárra rúgnak, így az ország GDP-jének 4.1
százalékát teszik ki. Az utóbbi éveket egy csökkenő trend előzte meg,
amelyet egyrészt a nyugati országok által kivetett szankciók okoztak,
amelyet a Krím-félsziget elcsatolása után vezettek be, másrészt az
olajárak csökkenése.
A költségek nagy részét a katonai műveletek fenntartására fordítják,
valamint fegyverek beszerzésére. Míg 2020 Decemberében az ilyen
költségek 42.3 milliárd dollárra rúgtak, 2021 végére 14 százalékkal
növekedtek, így már 48.4 milliárd dollárnál tartanak. 2021 végén
Oroszország katonákat vezényelt az ukrán-orosz határra, utána 2022
Februárjában Oroszország megszállta Ukrajnát.
A katonai büdzsék regionális eloszlása is érdekes információ. Az
amerikai földrész a világ teljes katonai költségvetésenek 42
százalékát teszi ki, míg az Ázsia-Oceániai régió 28, Európa pedig 20
százalékát. Az amerikai szám nagyrészéért az Észak-Amerikai országok
felelősek (elsősorban az USA), míg Ázsia-Oceánia esetében Kína és
India, Europában pedig Oroszaaország. Viszont érdemes ezzel
összevetni, hogy bizonyos régiók esetében sok kisebb "játékos" katonai
költségvetése növekszik. Japán 2021-ben 7 milliárd dollárral növelte
hadügyi költségeit, ami egy 7.3 százalékos növekedésnek felel meg, és
a legmagasabb éves növekedés 1972 óta. Japán teljes hadügyi
költekezése a 2021-es évben így 54.1 milliárd dollár. Hasonló a trend
Dél-Korea esetében is, ahol a 2021-es katonai büdzsé 50.2 milliárd
dollár, 4.7 százalékkal több mint 2020-ban.
Európában a katonai költekezés 3.0 százalékkal nőtt 2020-hoz képest,
de 19 százalékkal 2012-höz képest. Ha a két szubrégiót, Nyugat- és
Közép-Európát nézzük, mely két szubrégió magába foglalja az összes EU
tagállamot, valamint a NATO államok nagyrészét, a teljes összeg
2021-ben 342 milliárd dollár (ebből Nyugat-Európáé 342 milliárd
dollár), ami 3.1 százalékkal magasabb mint a korábbi évben volt.
Nyugat-Európa katonai büdzséjének növekedése is magasabb volt mint
Közép-Európáé, az előbbié 3.4 százalékos volt, az utóbbié csak 1.3
százalék. Mindkét esetben elmondható, hogy a költségek részben
fegyverbeszerzésre mentek, részben kutatásra és fejlesztésre.
Franciaország katonai kiadásainak összege 56.6 milliárd dollár, amely
egy 1.5 százalékos növekedés 2020-hoz képest, de 2012-höz képest 13
százalékos, így Franciaország hazai össztermékének 1.9 százalékát
költi a hadseregére. A régió harmadik helyén Németország áll, 56
milliárd dolláros katonai költségvetéssel, igaz, itt a 2020-as évhez
képest a kiadások 1.4 százalékkal csökkentek. Az újonnan választott
német kormány 2021-ben tett egy olyan szándéknyilatkozatot, hogy a
diplomáciai költségvetését szeretné növelni. Az orosz katonai művelet
óta viszont a katonai büdzsé növelése is szóba került, egyelőre nem
világos, hogy ez mit jelent számokban, és az sem, hogy a korábbi
szándék rovására fog menni-e.
Kelet-Európa országaiban a teljes katonai kiadások 2021-ben 2.3
százalékkal növekedtek 2020-hoz képest, míg a növekedés 2012 óta 15
százalékos. A növekedés elsősorban Oroszországhoz fűződik. Fontos
azt is megjegyezni, hogy Ukrajna, a Krím félsziget elcsatolása óta, 72
százalékkal növelte katonai kiadásait, és 2012 óta a növekedés 142
százalékos volt. Ez a növekedés megtorpant 2021-ben, amikor a
költségvetés 8.5 százalékkal csökkent. Ukrajna teljes katonai
kiadásai így 5.9 milliárd dollárra rúgnak, amely a GDP 3.2
százalékának felel meg.
A Közel-Kelettel kapcsolatban érdekesség, hogy Szaud-Arábia katonai
büdzséjét tavaly 17 százalékkal csökkentette, mely trend 2015-ben
kezdődött, elsősorban az olajárak csökkenése miatt. Annak ellenére,
hogy az olajárak már visszaemelkedtek, és Szaud-Arábia gazdaságat újra
növekedést produkált, ez nem vezetett a katonai kiadások növeléséhez.
Ezzel szemben Irán, 2021-ben 11 százalékkal növelte katonai büdszéjét,
amely így 24.6 milliárd dollár, az Irán ellenes
szankciók okozta gazdasági nehézségek ellenére. A katonai büdzsé igen
nagy részét (34 százalékát) az Iráni Forradalmi Gárda finanszírozása
képezi. Izrael is növelte kiadásait, 3.1 százalékkal, így a teljes
kiadások 24.3 milliárd dollárra rúgnak. Törökország katonai kiadásai
két éve csökkennek, az ország hadseregére 15.5 milliárd dollárt költ.
Egy ország vagy egy régió katonai kiadásai az adott ország GDP-jéhez
viszonyítva (százalékosan) a katonai teher fogalmat definiálják. Ez a
mennyiség írja le, hogy az adott ország gazdaságára nézve mekkora
terhet jelent a hadsereg fenntartása. A globális katonai teher
2021-ben 2.2 százalék volt. Annak ellenére, hogy az országok nagy
részének számára a Covid-járvány komoly gazdasági kihívást is
jelentett, globálisan a katonai kiadások 3.1 százalékkal növekedtek.
A 2009-es gazdasági válság óta ebben az évben nőtt a legnagyobbat a
globális katonai teher is. Egy évvel később, ugyan a katonai kiadások
tovább növekedtek, a gazdasági fellendülés miatt a globális teher nem
növekedett tovább.
Könyvajánló:
Akció!!! Aki ebből a könyvből háromezer példányt vesz, az kap egyet ingyen!
