Egy pár héttel ezelőtt sok helyen jelent meg egy hír, hogy Iránban az "erkölcsrendőrség" megölt egy fiatal lányt.  A hír bejárta Európát és Amerikát.  A hírek szerint Iránban tüntetések törtek ki emiatt.

Persze kicsit gond, hogy a hír nem volt igaz.  Igaz, hogy egy lány meghalt úgy, hogy őrizetben volt, de a halált nem a rendőri intézkedések okozták, a lánynak, Mahsa Amininek eleve voltak egészségügyi problémái.  Egyébként Irán azóta feloszlatta az erkölcsrendőrséget.

Érdekes, hogy Nyugatszerte szimbólummá vált Mahsa Amini, több olyan államilag támogatott megmozdulás történt, ahol a fenti álhír közszájon forgott, hogy Mahsa Aminit az erkölcsrendőrök tagjai meggyilkolták.

Amerikában két évvel ezelőtt, 2020 Január 6-án, a rendőrség viszont tényleg meggyilkolt egy ártatlan lányt: Ashli Babbittet.  A nyugati narratíva egyik problémája, hogy amellett, hogy álhírre alapszik, elfeleji, hogy mielőtt a Nyugat kioktatná Iránt, érdemes lenne Amerika háza táján sepregetni.  Ashli Babbitt is tüntetett, és ez egy állítólagos "demokráciában" az életébe került

Egyébként más szempontból is hatalmas képmutatás, hogy a Nyugat a "nők jogaira" hivatkozik Iránban, azért, hogy rezsimváltást erőszkoljon ki.  A Nyugat által Iránra erőszakolt szankciók iráni nőket fosztanak meg olyan gyógyszerektől, amelyek hiánya az életükbe kerülhet.

Érdemes tovább elemezni, hogy a Nyugaton keringő "iráni hírek" mennyire tükrözik a valóságot.  Az Mahsa Amini halála utáni tüntetésekről a nyugati sajtó részletesen beszámolt, az ellentüntetésekről, amelyek több nagyságrenddel nagyobbak voltak, már nem. 

De a Nyugaton keringő konkrét hírek is legfeljebb ferdítések.   A Newsweek azt állította, hogy az "iráni rezsim" tizenötezer tüntetőt halálra ítélt.  Ezt még olyan emberek is terjesztették, mint Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök, igaz, ő törölte az ezzel kapcsolatos tweetjét.

Egy másik hír, hogy Iránban kivégezték Majidreza Rahnavardot, a tüntetések miatt.  Ami az Associated Press hírből kimaradt, hogy ez az ember két rendőrt késelt meg, és, hogy ő emiatt végezték ki.  Iránban, mint az USA-ban, ma is van halálbüntetés.  Nyugaton nincs halálbüntetés, de ha egy ember két rendőrt halálra késel, valószínűleg a maximum büntetést kapja.

Érdemes a tágabb történelmi kontextusban nézni, hogy mi történik Iránban.  A modern Iránt az 1978-1979-ben történt forradalom definiálja, amikor Irán lerázta a nyugati béklyót, államosították az ország természei kincseit, az olajmezőket, amelyek azelőtt amerikai és angol cégek tulajdonában voltak.  Ez a lépés Irán elszigetelődéséhez vezetett, amely helyzet rengeteg nehézséget okozott az ország polgárainak.  Az USA Irán ellen fegyverezte és támogatta Szaddam Husszeint, az Irak és Irán közötti háború nyolc évig tartott, és rengeteg áldozatot követelt.  Irán sokáig gazdaságilag is elszigetelt volt, részben azért mert pl. a Perzsa-öböl államai amerikai kliensállamok, részben azért, mert a Nyugat Afganisztán ellen vívott háborúja korlátozta a keleti irányú kereskedelmet.  Irán azóta gyakran bénító szankciók alatt volt.

Jelenleg a nyugati befolyás gyengül a Közel-Keleten.  Amerikát kirúgta a Talibán Afganisztánból, de már sok amerikai kliens-állam is Kína és Oroszország felé kacsingat (pl. Szaud-Arábia).

Az új helyzetben Iránnak igazi lehetőségei támadtak, hogy erősítse a gazdaságát.  Az utóbbi időben komoly kereskedelmi egyezmények születtek Kínával, Oroszországgal, részben a Sangháji Együttműködési Szervezet keretein belül.  Már szó van sztrádák, vonathálózatok és olajvezetékek építéséről.  Az új helyzetben nem fog számítani, hogy Iránt szankcionálja a Nyugat vagy sem.

A Nyugat igazi problémája ez.  Nem elég, hogy egy ország sikerrel fellázadt a gyarmatosítás ellen, de a végül sikeres lesz gazdaságilag.  Ez az amit a Nyugat nem hajlandó elviselni. 

https://www.rt.com/news/568999-mahsa-amini-iran-protest/

https://www.globaltimes.cn/page/202210/1277021.shtml